| Irányítószám | 6100 |
| Körzethívószám | 76 |
| Testvértelepülései | |
|
Lista
|
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 29 306 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 113,69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90–105 m |
| Terület | 256,3 km² |
| Földrajzi nagytáj | Alföld[3] |
| Földrajzi középtáj | Duna–Tisza közi síkvidék[3] |
| Földrajzi kistáj | Kiskunsági löszös hát[3] |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
Fekvése
A Bács-Kiskun megyei középváros a Duna–Tisza közén található. Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya; a városból indul Szentesre a 451-es főút.
A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakitelken át Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő [1], a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.
Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 km-re található, amely az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.
Éghajlata
 |
Lásd még: Cegléd–Szeged-vasútvonal, Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonal, Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal és Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonal | |||||||||||
| Forrás, módszertan | Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Szep | Okt | Nov | Dec |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Levegő átlag hőmérséklete °C | -0,35 | 0,50 | 4,89 | 10,98 | 16,88 | 19,82 | 22,34 | 22,39 | 17,52 | 12,12 | 5,41 | 0,74 |
| Szél sebessége (m/s) | 4.82 | 4.68 | 4.20 | 4.16 | 3.84 | 4.16 | 4.15 | 4.06 | 4.46 | 4.07 | 4.15 | 4.78 |
| Csapadék (mm) | 32 | 32 | 29 | 41 | 58 | 70 | 53 | 50 | 38 | 34 | 48 | 46 |
| Csapadékos napok száma | 11,6 | 10,9 | 10,6 | 11,5 | 12,6 | 13,1 | 11,0 | 10,2 | 8,5 | 8,2 | 12,1 | 12,6 |
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[8] A 2011-es népszámlálás alkalmával a válaszadók 97%-a tartja magát magyarnak, ami 5 522 fővel kevesebb, mint 2001-ben. 3%-uk más nemzetiségűnek vallotta magát – leginkább cigány, német és román kisebbségek. Az adatok az anyanyelvük, vagy a közösségekben használt nyelvük, vagy a nemzetiségük alapján adott válaszokból származnak.[9]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 2,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (28,4% nem nyilatkozott).[10]
Népesség
A következő ábra bemutatja, miként változott Kiskunfélegyháza lakosainak száma 1850-től:
